A kormánytöbbség rohamtempóban elfogadta a Fővárosi Közgyűlés megválasztásának új rendszerét. Az új szabály szerint a testületet a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester, valamint 9, kompenzációs listán bejutott képviselő alkotja. A listán csak polgármesterjelöltek szerepelhetnek, erre a listára a vesztes kerületi polgármesteri szavazatok kerülnek.
A tervezet bejelentésekor nagyon sokan alkotmányossági aggályt fogalmaztak meg, mondván, sérti az egyenlő választójog elvét az, hogy egyes képviselők 20 ezer, mások akár 180 ezer lakost képviselnek; a kerületek népessége ugyanis ezen két szélsőérték között mozog. Ha pedig az országgyűlési választásokon alkotmányos előírás volt a választókerületek népességének kiegyenlítése, akkor ennek itt is érvényesülnie kellene.
Vélhetően a Fidesz is érezte, hogy ez a módosítás elvérezhet az Alkotmánybíróságon, ezért az utolsó pillanatban két kiegyenlítő szabályt is betettek a törvénybe. Egyrészt a „kettős többség” intézményét, mely szerint a közgyűlési döntéshozatal során egy indítvány akkor számít elfogadottnak, ha a képviselők többsége mellett azt a 23 kerületi polgármesterből is megszavazták a fővárosi lakók több, mint felét képviselők; másrészt azt is kitalálták, hogy a töredékszavazatokat is súlyozni fogják az „egyéni körzetekhez”, a kerületi polgármester-választáshoz hasonló módon, tehát ha a kis kerület ugyanúgy 1 képviselőt ad egyenesen, mint a nagy kerület, akkor a kis kerület töredékszavazatai is érjenek annyit, mint a nagyé.
Ennek megvalósításába azonban ordító hiba csúszott. Idézet a törvényből:
„17. (1) A fővárosi kompenzációs lista a fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltekre leadott, fővárosi szinten a (4) bekezdés szerint összesített, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott töredékszavazatok arányában kap mandátumot.
(2) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a jelölő szervezet polgármesterjelöltjére leadott, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot. A töredékszavazatok a (4) bekezdés szerint a jelölő szervezet fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(3) Töredékszavazatnak minősül a fővárosi kerületekben a közös polgármesterjelöltre leadott, a fővárosi kerületek lakosságszáma szerint súlyozott minden olyan szavazat, amellyel nem szereztek polgármesteri mandátumot . A töredékszavazatok a (4) bekezdés szerint a közös polgármesterjelöltet állító jelölő szervezetek közös fővárosi kompenzációs listájára kerülnek.
(4) A fővárosi kerületekben a polgármesterjelöltre leadott szavazatokat az alábbi eljárás szerint súlyozni kell :
a) A helyi önkormányzati képvisel ők és polgármesterek választása évének január 1-jei fővárosi kerületi lakosságszáma alapján meg kell határozni az egyes fővárosi kerületek lakosságszámát.
b) Az egyes fővárosi kerületek lakosságszámát el kell osztani a legkisebb lakosságszámmal rendelkező fővárosi kerület lakosságszámával. Az így kapott számot századra kerekítve kell meghatározni (arányszám) .
c) A fővárosi kerületben keletkezett töredékszavazatok a b) pontban meghatározott arányszámmal megszorozva kerülnek a fővárosi kompenzációs listára”
Azaz először kialakítanak egy arányszámot (eddig rendben van), ahol a legkisebb kerület (Soroksár) arányszáma 1, a többieké pedig annyi, ahányszor népesebbek – az átlagos kerületeknél ez 3-5, de a 11. kerület 8 körül várható. Utána pedig arányosítani szeretnék a töredéket, de ahelyett, hogy a megszerzett töredékmennyiséget ELOSZTANÁK az arányszámmal, helyette MEGSZOROZZÁK!!
Ez azt eredményezi, hogy a 11. kerületből 60-70-szer annyi (!) töredék érkezik, mint a legkisebből; valójában a kiegyenlítés helyett négyzetre emelik az aránytalanságot.
Az világos, hogy nem ez volt a jogalkotó szándéka. Mégis egészen elképesztő helyzet alakult ki, amit sürgősen orvosolni kellene!
AjTb
